A nagy viaszmoly a méhészek ellenségéből lehet, hogy a világ megmentőjévé válik? Egy svéd startupnak köszönhetően nem csak újabb reményünk lehet arra, hogy megvan a megoldás a műanyagszennyezésre, hanem a rovarevés is népszerűbb lehet.
Hatalmas business a rovarfehérje-gyártás
Aki figyeli mi történik a rovariparban mostanában, tudja, hogy óriási fejlődésen ment át. Egyes elemzők szerint a rovarfehérje-gyártás 2030-ra nyolcmilliárd dolláros iparággá nőhet.
Az ipar legnagyobb sztárjai a lisztkukacok(Tenebrio Molitor és Alphitobius diaperinus), tücskök (Acheta domesticus, Gryllodes Sigillatus), sáskák (Locusta migratoria & Schistocerca gregaria), és talán a legkiemelkedőbb csillag a fekete katonalégy (Hermetia illucens). Gyógyászati, kozmetikai, takarmányozási és emberi étkezési célokra is felhasználják őket.
A rovariparban keveset említett faj a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). Ez az eddig kártevőnek tekintett lepkefajta a méhkaptárakban él, és méhviasszal táplálkozik.
Nathalie Berezina, a Norbite startup alapítója és egyébként biotechnológiából PHD-zett hölgy szerint pedig pont a nagy viaszmoly lehet a környezetszennyezés egyik megoldója. A svéd rovaripari cég alapítója szerint a nagy viaszmoly lárvái képesek a műanyagot újrahasznosítani.
A természet minden hulladékáról gondoskodik. Mi emberek viszont nem vagyunk olyan jók, hogy kezelni tudjuk a saját szemetünket. Főleg a műanyagokat.
mondja Nathalie, majd így folytatja:
Meg kell találni azokat az állatokat, akik segítenek nekünk ebben. És a nagy viaszmoly lárvák ilyen állatok!
Vitatott felfedezés
Ahogy sok más felfedezés, ez is egy véletlennek köszönhető. Még 2017-ben egy spanyolországi laboratóriumban a dolgozók azt figyelték meg, hogy egy kutatáshoz a műanyag zacskókban szállított viaszmoly lárvák lyukakat rágtak a zacskón. Ezt követően teszteket végeztek, és az eredményről több tudományos cikk is megjelent szerte a világon.
Pár hónappal később egy német tudóscsapat azt állította, hogy a spanyol tudósok tévedtek. A médiában ez úgy jelent meg, hogy a műanyagevő rovarok „túl jók ahhoz, hogy igazak legyenek". Nathalie szerint valójában más történt:
A német tudósok azt állították, hogy a spanyoloknak nincs elég bizonyítékuk az állításaikra, nem pedig azt, hogy nem igaz a tény a lárvákról.
Nathalie erről később úgy győződött meg, hogy egy svájci és kínai tudósok által írt tanulmányt olvasott. Ez bebizonyította, hogy a nagy viaszlepkék nem csak a polietilént, hanem a polisztirolt (hungarocell) is lebontják. Azt is kimutatták, hogy a rovar emésztő rendszerének mikrobiológiai ökoszisztémája alkalmazkodik az emésztett szubsztrátumhoz. A polietilénből egyébként bevásárló táskákat, élelmiszer-tartályokat és egyéb csomagolásokat készítenek.
Most már nem csak azt tudjuk, hogy működik, hanem azt is, hogy miért működik.
Nathalie szerint ez azért van, mert a méhviasz kémiai szerkezete hasonló egyes műanyagokéhoz.
Norbite: a svédek következő nagy dobása?
Nathalie Berezina a felfedezést követően 2020. júliusában alapította meg a Norbite nevű startupot. 2019-es Svédországba költözése előtt a Sensect-nél - Európa egyik legnagyobb rovartermelő vállalatánál - dolgozott, mint technológiai vezető. Vállalatának ötéves terve 30.000 tonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas üzem felépítése. A viaszlepke lárvák a műanyagot fehérjékké, zsírokká és rovarürülékké (ami műtrágyaként használható fel) alakítják át. A Svéd Környezetvédelmi Intézet szerint szerint Svédország 1,6 millió tonna műanyaghulladékot termelt 2017-ben. Így sok a táplálék a rovaroknak.
Interjú Nathalie Berezinaval az Espressen TV-ben.
A nagy viaszmolyok életciklusa kb. 7 hét, és a termelők meglehetősen drága takarmánnyal etetik őket: mézzel és glicerinnel. A Norbite azon dolgozik, hogy a lárvák csak műanyaggal is élni tudjanak. Ez biztosan csökkenti a lárvák növekedési ciklusát, de a belükben levő mikrobióták alkalmazkodnak és végül jobban feldolgozzák a műanyagot, mintha kevert takarmánnyal táplálnák őket.
Következő lépés: emberi fogyasztás
A Nathalie-val készült Bugburger interjúból úgy tűnik, a Norbite célja nem csak a műanyagszennyezés csökkentése, hanem később a műanyaggal táplált állatok élelmiszerként való felhasználása is. Nemrégiben az Európai Unióban biztonságos fogyasztásra alkalmas élelmiszernek minősítették a lisztkukacot, és további rovarokat is vizsgálnak. Az Uniós engedély a globális rovaripar számára nagyon jó hír, mert ez is bizonyítja a fogyasztó számára, hogy biztonságos az ilyen forrásból származó étel is. A viaszmoly lárvákat a rovarételeket kedvelők is jól ismerik, főleg sütve fogyasztják.
Felmerül a kérdés, hogy a csak műanyaggal táplált viaszlepkék emberi fogyasztásra alkalmasak lesznek-e? Biztosan, hiszen a műanyagot teljes mértékben megemésztik, átalakítják, tehát a műanyag eltűnik az állatból! Ráadásul a tisztán műanyaggal etetés egyik nagy előnye, hogy az állatok egyetlen, tiszta élelmiszerforrásból táplálhatóak.
Viszlát műanyagok: helló egészséges étel és takarmány! :)
A cikk forrása: bugburger.se
Fotók: Norbite.eu, Bugburger, Expressen TV
