Rovarevés a jövő?

Együnk-e bogarakat?

Emma Bryce előadása, magyarul

2021. július 07. - MZ Periksz

Mi az? Ízletes, sok van belőle és gazdag fehérjében? Bogarak! Habár a trópusokat leszámítva nem túl népszerű a rovarevés, egykor rendkívül elterjedt volt különböző kultúrákban. Lehet, hogy undorral tölt el a gondolat, hogy rovarokat rágcsáljunk, mégis naponta 2 milliárd ember eszi őket. Ezen kívül ígéretesek élelmezési és környezetvédelmi szempontból.

Emma Bryce meggyőző érveket állít a bogárevés mellett.

Előadás: Emma Bryce Animáció: NEIGHBOR

Évszázadokon át fogyasztottunk ízeltlábúakat. Bogarakat, hernyókat, sáskákat, szöcskéket, termeszeket és szitakötőket. A gyakorlatnak még neve is van: entomofágia.

A rovarevés és a rovarok iránti undor történelmi háttere

 

A vadászó-gyűjtögető emberek a proteinben gazdag rovarokkal táplálkozó állatokat utánozhatták le. Az evolúció során a bogarak étrendünk részévé váltak, és egyaránt szolgáltak alapvető élelemként és csemegeként.

Az ókori Görögországban a kabóca ínyenc falatnak számított. A rómaiak pedig a bogárlárvát tartották isteninek. De miért nem étvágygerjesztőek többé a bogarak? Tiltakozásunk oka történelmi, és a történet valószínűleg Kr. e. tízezer évvel kezdődhetett a termékeny félholdon, amely a Közel-Keleten található, és a földművelés egyik bölcsője. Az egykor nomád őseink akkoriban kezdtek letelepedni a félholdon.

A növénytermesztéssel és az állatok háziasításával egyidőben megváltozott a hozzáállásuk, elkezdtek közeledni Európa és a nyugati világ felé. A földművelés elterjedésével az emberek a bogarakra kártevőkként néztek, amelyek károsítják a termést. A népesség növekedett, és a Nyugat városiasodott, ezzel feledésbe merült a gyűjtögető életmódunk. Egyszerűen feledésbe merült bogárevő történelmünk.

Kétmillárd ember nem undorodik

 

Ma, aki nincs az entomofágiához szokva, annak a bogarak idegesítőek, hisz csípnek, harapnak, és rámennek az ételünkre. Undorral tekintünk rájuk, és a gondolatra, hogy elfogyasszuk őket. Pedig közel 2000 rovarfajt dolgoz fel, és fogyaszt a mindennapi étrend részeként világszerte kétmilliárd ember. Legbuzgóbb fogyasztóik a trópusokon élnek, mert kultúrájukban ez elfogadott. Az ottani terület fajai nagyok, változatosak és rajokba csoportosulnak, így könnyű őket begyűjteni.

Például a délkelet-ázsiai Kambodzsában a hatalmas madárpókokat összegyűjtik, megsütik, és piacokon árulják. Dél-Afrikában a lédús mopane hernyó alapvető élelmiszer, melyet csípős szószban főznek, vagy szárítva és sózva esznek. Mexikóban a jumile bogarat fokhagymával, citrommal és sóval pirítják. A bogarakat egészben fogyasztják, vagy őrölve lisztként, porként és pépként ételekhez adják. De az íz még nem minden. Egészségesek is. Sőt, tudósok szerint az entomofágia költséghatékony megoldás lehet az élelemhiányban szenvedő fejlődő országoknak.

A rovarok akár 80%-a fehérje, amely a test fontos építőeleme, valamint magasak energiadús zsírokban, rostban és mikrotápanyagokban, mint a vitaminok és ásványi anyagok. Tudtad, hogy a legtöbb ehető rovarnak ugyanakkora vagy magasabb az ásványi vastartalma, mint a marhahúsnak? Tehát egy hatalmas és kihasználatlan forrást jelentenek, ha figyelembe vesszük, hogy a vashiány jelenleg a leggyakoribb tápanyagprobléma a világon.

A másik magas tápértékű példa a lisztkukac. A sárga rovarláva őshonos Amerikában, és könnyű tenyészteni. Gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, és akár 50%-os a fehérjetartalma, majdnem annyi mint egy megegyező mennyiségű marhahúsban. Egyszerűen forró vajban és sóban megsütjük, vagy megpirítjuk és leöntjük csokival, és kész a ropogós csemege. Ha legyűrjük az undorunkat, a jutalmunk tápanyagok és finom íz. Mert a bogarak valóban finomak.

  • A lisztkukac íze, mint a pirított dióféléké.
  • A sáskák a garnélarákra emlékeztetnek.
  • A tücskök egyesek szerint pattogatott kukorica ízűek.

A rovartenyésztés környezetgadaságos

 

A rovartenyésztésnek kevesebb környezeti hatása van, mint a haszonállat-tenyésztésnek, mert a rovarok kevesebb káros gázt bocsátanak ki, és kisebb a hely-, víz- és élelemigényük. Társadalmi-gazdasági szempontból a rovarok felemelhetnék a fejlődő országok lakosait, mert a rovarfarmok kicsik, rendkívül jövedelmezőek, és fenntartásuk viszonylag olcsó. A rovarokat felhasználhatják haszonállatok számára fenntartható táplálékként, és tenyészthetők természetes hulladékokon, mint például növények héjain, amelyek egyébként csak elrohadnának a szeméttelepeken. Kezdesz megéhezni? Egy tányérnyi tücsök láttán a legtöbben még hátrahőkölnének, miközben elképzelnék, hogy a lábak és csápok beleragadnak a fogukba. De gondoljunk a homárra. Lényegében az is egy hatalmas rovar lábakkal és csápokkal, és egykor őt is silány, visszatetsző ételnek gondolták. Ma pedig a homár ínyencség. Talán hasonló paradigmaváltás történik majd a bogarakkal is?

- - -

A cikk a beágyazott videó alapján, annak szövegét használva készült.

Fordító: Anna Török
Lektor: Laszlo Kereszturi

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rovareves.blog.hu/api/trackback/id/tr6416615084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Galerida 2021.07.08. 08:45:06

Tápláló, bőséges rovartermést csak tápláló, egészséges takarmányon lehet elérni, szeméten nem.
Aki mégis ragaszkodna ehhez az Európában nem általános ételhez, az kezdhetné a krumplibogár lárvák elcsipegetésével. Nem túl fürge, könnyű elkapni és így a normális embereknek nem kellene permetezniük....

zuiko 2021.07.08. 09:26:28

Én már ettem sült sáskát, szerintem vállalható. De amíg ilyen horror ára van a rovarkajának, addig értelmetlen dolog róla beszélni. Majd ha fajlagosan olcsóbb lesz, mint a csirkeszárny...

Kampfer 2021.07.08. 10:19:21

Szerintem az egyen rovarokat, akinek erre van gusztusa és bevállalja! De ne legyen belőle se trend, se kényszer!

Gondolom, azért lett ez most ekkora sláger, mert a nagyeszű 'unijó' a minap engedélyezte valami lárváknak az étrendbe illesztését és forgalmazását. Nos, gratula ezért nekik.
És de! Kétmilliárd ember is tévedhet. Többmilliárd ember él szarul, szar körülmények között, mert a semmire túlszaporodnak. Ez nem azt jelenti, hogy ez a jó döntés, csak azt, hogy ennyi ember is lehet ostoba. Érthető, ha ott kényszerből nyomják a lárvadiétát, de ez itt, Európában és különösen Magyarországon ne legyen már trend vagy kérdés! Támogatom azt a MM/VFM miniszteri célkitűzést, hogy lehetőleg hazai és egészséges állati alapanyagokból készült ételeket együnk (szárnyas, sertés, szarvasmarha, juh). Ha valaki ezek mellett szöcskét akar rágni, tegye! De ne legyen se ajánlás, se kötelező. És akkor minden ok.
Kamp.

MZ Periksz 2021.07.08. 11:00:32

Pár dologra hadd reagáljak.

Galerida: "Tápláló, bőséges rovartermést csak tápláló, egészséges takarmányon lehet elérni, szeméten nem." - milyen szempontból tápláló? A rohadó gyümölcsök pl. nagyon azok rengeteg rovarnak, hogy durvábbat ne említsek. Ami a mi szempontunkból szemét, az övékéből nem feltétlen. A krumplibogár nem tudom, hogy ehető-e, de sok helyen a vetemény szempontjából kártékony rovarokat gyűjtik és eszik meg.

zuiko: Igen, jelenleg a drágább ételek közé tartozik azért, mert Európában kevés termelő van. Idővel az ár mérséklődni fog.

Kampfer: európai emberként nincs erre gusztusunk, mert másképp neveltek minket. Igen, engem is. De a szokásokon lehet változtatni, a rovarevés blog is ezért indult. Kötelező: ez a szó sehol nem hangzott el a rovarevéssel kapcsolatban.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2021.07.08. 11:23:36

@MZ Periksz: A krumplibogarat nem eszi meg semmilyen állat, így valószínűleg nem finom, sőt inkább mérgező! Ha a krumpli helyett a bogarat tenyésztenénk, azzal rosszabbul járnánk, mint ha magát a krumplit ennék meg.

Kampfer 2021.07.08. 11:32:37

@MZ Periksz: "De a szokásokon lehet változtatni, a rovarevés blog is ezért indult."

Van szokás, amit érdemes átvenni, és van, amit nem. És van szokás, amit inkább üldözni kell. Ezt a rovarmizériát én a középső kategóriába sorolom. Amíg egy blognak az ismeretterjesztés a célja, azzal nincs gondom. A propagálással már annál több!

"Kötelező: ez a szó sehol nem hangzott el a rovarevéssel kapcsolatban."

Még! 25 éve a migrációt sem tekintette senki alapjognak. Ha lett volna akkor ilyen jellegű blogszféra a neten, talán arról is csak így firkáltak volna, mint most erről a rovarőrületről. És eltelt 'x' év és már azért kell küzdenie a kormányzatnak, hogy kimondhassa: a bevándorlás NEM alapjog. Az elfogadása pedig nem lehet kötelező.
Van egy félelmem azt illetően, hogy ez a rovarevés történet már nem igényelne 25 évet, amíg eljut a 'de érdekes-tanulmányozandó-ajánlott-jogszabályban rögzített-kötelező érvényű jog' evolúción keresztül a tányérodig!
Kamp.

Mdeve 2021.07.08. 11:52:33

Abban a pillanatban fog elterjedni, amikor ipari méretekben olcsóbban lehet előállítani, mint a jelenlegi haszonállatokat. Sajnos...
Az a véleményem, hogy az emberiség további fertőzéseket, járványokat indíthat el a tömeges rovarfogyasztással, mert a rovarok jelentős száma pusztul el az élősködőik miatt. Ezen élősködők azután új környezetbe jutva, nulla védekezőképességgel találkozva (lásd indián őslakosok-vs. fehérek találkozása) beindíthatnak még soha nem látott járványokat, hiába a feldolgozás közben alkalmazott ,,steril környezet''.

Mdeve 2021.07.08. 12:05:21

Várhatóan nem közvetlenül fognak megjelenni, hanem adalékanyagként, mint pl. a májkrémben:
szégyen, hogy rá merik írnia májkrémes dobozra azt, hogy 12% májat tartalmaz. A többi anyag mit keres ott? No így lehet majd ,,értékesíteni'', aztán szép lassan megszokja a plebs, mint a kenyérben a guar-gumit(sic). Amikor dioxinnal volt fertőzött a guar-gumi, mindenki attól aggódott. Nem tette fel senki serm azt a kérdést, hogy mi a túrónak van a guar-gumi (E412) a kenyérben?
Valahogy így leszünk majd a bogarakkal is...

Galerida 2021.07.08. 13:01:08

@Balogh Zsolt: Olyan ez, mint a panel és a génmódosított szója. Aki kitalálta és népszerűsíti, az garantáltan nem abban lakik, vagy nem azt eszi....

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2021.07.08. 22:33:18

@Mdeve: pontosan így képzelem én is! Kezdjük a "nyomokban rovarfehérjét tartalmazhat", aztán jön az E666 nevű úja adalékanyag, aminek csak száma lesz, neve nem, aztán az 1% szépen elkezd felfelé ballagni, míg végül hatalmas címkékkel jelzik majd a gyártók, hogy mely termékben NINCS rovar eredetű adalékanyag.

A rovarból készült termékek meg kapnak szép fantázianeveket, lásd Füstli, Reggeli ital, málnaízű szörp, Nutoka... Aztán szépen megszokjuk ezt is.

De jusson eszünkbe az is, hogy most is találunk a boltok polcain, sőt otthon a szekrényünkben rovar-eredetű terméket, a mézet! Az is undorító? A méhek valamiért tök cuki állatok, pedig nem sokban térnek el egy darázstól.

Továbbá a rovarokon kívül eszünk még sok egyéb fura dolgot: kagylót, rákot...

A rovarokat majd etetjük szeméttel dologban nem hiszek, a haszonállatok húsának minősége nagyban függ a tartásának körülményeitől. A szeméttel etetett rovarok íze is a szeméthez lesz hasonló.

Mdeve 2021.07.09. 07:41:34

Eredetileg a méhek gyártptták a mézet. Mára azonban sokan nagyüzemi módszerekkel állítják elő: cukorszirupból enzimek hozzáadásával. Egy céget pereltek is pár éve, mert a kész (eladásra kínált) termékben az enzim mennyisége 10--15-szöröse vt a méhek által gyűjtött mézhez képest. A cégvezető tagadta és rosszindulatú kampánynak nevezte, miközben ,,800 tonnával több méz került ki, mint ami beérkezett''.

Én pl mézet a gyógyhatása miatt veszek. A szintetikus méz azonban nem gyógyhatású és méhet sem látott. ,,A mézhez – a vonatkozó jogszabályok alapján – nem lehet hozzáadni idegen anyagot (semmit), mert ha ezt teszik, akkor a termék már nem az az anyag, amit a méhek összegyűjtöttek, így nem nevezhető méznek.''
süti beállítások módosítása